Képregény szerkesztőként egy kiadvány elkészültéhez szükséges rengeteg alfeladat mindegyikét megismertem, és bár nem vagyok minden téren tökéletes, van rálátásom, mi mindent kell egy-egy munkatársnak elvégeznie egy kiadónál. Ez a munka amúgy egy képregény esetében (ami nem pusztán irodalmi, hanem képzőművészeti alkotás is egyben) kicsit megsokszorozódik.
Lássuk, milyen lépéseken megy végig egy kiadvány, mire piacra kerülhet, és kinek mi a dolga közben. Ehhez használjunk példának egy teljesen fiktív képregényt (Beer Actions), amit az amerikai kiadója (Beer Comics Group) ad ki. A hozott példában a szerződésre vonatkozó részletek általánosak lehetnek, de nem törvényszerűek.
Első lépés, hogy a kiadóvezető úgy dönt, kiadja a BA első kötetét magyarul.
A jogokkal foglalkozó munkatárs a kiadó nevében felveszi a kapcsolatot a BCG-vel, hogy letárgyalja a kiadás részleteit, és ha mindenben megegyeznek (példányszám, jogdíj, stb.), jöhet a SZERZŐDÉS.
A SZERZŐDÉSben szerepel egy összeg, amit a BCG ELŐLEG gyanánt elkér. Ezt akkor is ki kell fizetni, ha esetleg nagyon alacsony példányszámban fogyna a magyar BA (vagy végül nem is jelenik meg). A BCG ezzel biztosítja, hogy valamennyi pénzt lásson azért, hogy a saját tulajdonát felhasználásra átengedte. Ez az összeg aztán "levásárolható" lesz, mert amikor az eladott példányok utáni JOGDÍJat kell majd kifizetni, a BCG az ELŐLEG mértékéig még nem fogja kiszámlázni a JOGDÍJakat.
A JOGDÍJon felül fizetni kell majd egy REPRODUKCIÓS DÍJat, amiért cserébe a BCG átadja a felhasználandó képfájlokat.
Miután megérkeznek a fájlok, a fordító lefordítja a képregényt, ami magyarul végül az Akciós sör címet fogja kapni.
Ezután a szerkesztő a kapott fordítást átnézi, a stilisztikai hibákat / esetleges félrefordításokat javítja, majd továbbküldi a szöveget korrektúrára, ahol a maradék helyesírási hibákat is kijavítják.
A végleges fordítás aztán a tördelőhöz (képregények esetében a beíró szót szoktuk használni rá) kerül, aki a szövegbuborékokba szépen bepakolja a szöveget. Ha szükséges, egy grafikus a grafikai módosításokat is elvégzi, ahol esetleg egy-egy feliratot magyarítani kell a képen.
A műszaki szerkesztő elkészíti a könyv többi részét, és a képregényes oldalakkal együtt előkészíti a kész kiadványt.
Ezután a BCG megnézi a kiadványt, és kér néhány módosítást, amit a műszaki szerkesztő még elvégez.
Miután a BCG jóváhagyja a kötetet, egy utolsó ellenőrzés és javítás után mennek a nyomdakész fájlok a nyomdának, akik aztán legyártják az Akciós sör példányait.
A fenti feladatkörök itthon általában nem szoktak ennyire különválasztódni, előfordul, hogy több feladatot is ugyanaz az egy ember végez el (pl. a tördelő a műszaki szerkesztői feladatokat is ellátja).
Az én munkamódszerem annyiban másabb, mint az átlag, hogy szerkesztőként, tördelőként, grafikusként és műszaki szerkesztőként is dolgozom. Ahhoz pedig, hogy egy képregény esetében a kép és a szöveg tényleg koherens legyen egymással, a párbeszédek tényleg élő-lélegző szövegek legyenek, egészen más sorrendben dolgozom, mint ahogy a fentiekben vázoltam. Ez abból adódik, hogy nekem látnom kell a beírt szöveget a buborékban, hogy tudjam, mikor mit kell rajta változtatni. Így ugyanis nem egy word fájlt kell olvasnom, ami ritka unalmas munka, hanem egyből láthatom, hogyan kelnek életre a képekkel együtt a mondatok is. Az én esetemben tehát így néz ki a fenti folyamatábra:
Miután megkapom a fordítást, egyből elkezdem beírni, és beírás közben változtatok a szövegen, ahol úgy érzem, hogy szükséges (tudom, általában a fordítókkal egyeztetnek, hol és mikor mit változtat a szerkesztő, az én esetemben a fordító tudja, hogy amint átadta a szöveget, ott szabad kezet ad a belenyúlásba). Egyúttal elvégzem a szükséges grafikai módosításokat is. Ha kész a beírás és a műszaki szerkesztés, az egész könyv megy korrektúrára, aztán jön a hibajavítás, majd elkészül a kiadvány. Innen ugyanaz a folyamat, mint fentiek esetében (jogtulajnak küldés, szükséges javítások, végül a nyomda).
Ahogy látjátok, egy képregény magyar nyelven történő kiadása nagyon sok folyamatot kíván meg, nagyon összetett feladatokkal, ezért egy képregény-szerkesztőség egyik legnagyobb ellensége a HATÁRIDŐ...
Így azok lesznek a legértékesebb munkatársak, akik adott határidőre tudnak magas színvonalon dolgozni, legyen szó bármelyik feladatkörről.
Borítóképet és további képeket a GooBo jóvoltából használom. A felhasznált képregénypanelek a MARVEL tulajdonát képezik. MARVEL © 2022. Minden jog fenntartva.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.